Friss topikok

  • mente: @Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbi... (2015.04.08. 22:04) Inverz négyzetes szabály
  • Squall: Igen, elírás történt, és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Javítva. (2011.05.09. 16:47) A fény útja
  • hoffmann: Számomra furcsa, hogy a gravitációval kapcsolatban valakinek ezek jutnak először az eszébe. Elmond... (2011.04.13. 22:30) Gravitáció
  • willem: Szia Squall! Nagyon érdekesek az írásaid, most olvasgatom őket, szerencsére meg is értettem eddig ... (2010.09.08. 17:51) Az elektromágneses kölcsönhatások természete
  • Dercsár: Ez tényleg jól szemlélteti a kvantumfizikusok helyzetét - a példában ők a Twilóiak. Azonban úgy vo... (2010.05.13. 23:53) A láthatatlan futball-labda

Fizika

Filozófia

Kvantumbizonytalanság

Squall 2008.04.01. 12:39

A kvantumbizonytalanság (az előbb vázolt esetben) a protonok és neutronok energiájával kapcsolatos jelenség. Ahogy egy kvantumos objektum helye és impulzusa (sebessége) ugyanabban az időben nem határozható meg pontosan, az energiája sem adható meg teljes határozottsággal. Ez a bizonytalanság nem a mi mérőműszereink pontatlanságából származik, hanem az univerzum maga sem tudja, hogy egy adott pillanatban pontosan mennyi energia tartozik a részecskéhez. Elegendően rövid időre energia keletkezhet a „semmiből”, feltéve, ha az energia a megadott időn belül újra eltűnik. (Ez az időtartam a Planck-állandótól függ, tehát tényleg nagyon rövid.) Minél több energia jelenik meg ilyen módon, annál hamarabb tűnik el. A „semmiből” keletkezett energia általában részecskék képét ölti. Így jönnek létre az atommagot összetartó mezonok is.

Ezek a mezonok tulajdonképpen a semmiből keletkeznek, a kvantummezők vákuumfluktuációiból. Minden részecske egy antirészecskével párban jön létre. Ahelyett, hogy különálló kvarkok válnának ki a vákuumból, kvark-antikvark párok, azaz mezonok keletkeznek. De ezek a mezonok csupán nagyon rövid ideig maradhatnak életben. Éppen annyi ideig, amennyit a kvantumbizonytalanság megenged nekik. Ha az idő eltelt, a vákuumnak visszatérül az energiája, és a mezon eltűnik. Éppen csak annyi ideje marad, hogy két szomszédos nukleon (proton vagy neutron) között kicserélődjön. Ez a hatás viszon elég ahhoz, hogy összetartsa az atommagot. A mezonok rövid élettartama miatt a magerő csak korlátozott távolságra hat, s az atommagon kívül semmi sem érzékeli.

Címkék: fizika

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://squall.blog.hu/api/trackback/id/tr51406447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.21. 09:20:04

"...Ez a bizonytalanság nem a mi mérőműszereink pontatlanságából származik, hanem az univerzum MAGA SEM TUDJA, hogy egy adott pillanatban pontosan mennyi energia tartozik a részecskéhez."

Ezek szerint Én vagyok az Univerzum, mert én sem tudom.

Squall 2008.06.21. 09:35:35

Elég furcsa megközelítés.

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.21. 10:20:58

Hát te írtad, én csak logikusan következtettem:)

Squall 2008.06.21. 13:32:21

Én egyszerűen elfogadom a kvantumbizonytalanság tényét, nem képzelek bele fölösleges és haszontalan dolgokat, mint hogy én vagyok az univerzum stb...

Rihárdó 2008.06.21. 22:42:42

Én meg olyan vagyok, aki nem fogad el semmilyen bizonytalanságot ténynek:)
A kettősség az oké, az rendben van, a kétkedés is, de a bizonytalanság halál.

Squall 2008.06.25. 11:02:53

Nem fogadod el, de nem tudsz jobb alternatív megoldást találni. Szerintem ez ellentmondás, és puszta csökönynek nevezném a részedről.

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.25. 12:39:59

Hát jobb alternatív megoldást nem tudok, viszont elég érdekesnek hangzik egy ilyen kijelentés, hogy az "Univerzum maga se tudja".
Megmozgatta a fantáziámat.

Squall 2008.06.25. 18:12:54

Miért olyan nehéz ezt elképzelni? Azt sem könnyebb, hogy a fény egyszerre mutat részecske- és hullámtulajdonságokat is. Ezt sem könnyebb felfogni, és nem is szükséges agyalni rajta, egyszerűen elég, ha elfogadod. És akkor még nem is beszéltünk a húrelméletről és a felcsavarodott dimenziókról (bár ezek tudományos bizonyítása még mindig hagy kívánnivalót maga után).

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.25. 21:35:34

Azt, hogy a fény egyszerre mutat részecske és hullámtulajdonságokat is, számomra nagyon egyszerű megérteni, hiszen a fény nem más, mint az anyag abszolút állapota, s ezért én fényből IS, ami tovarezeg (pl. érzések hulláma). Tehát szerintem, ha vizsgálom, ilyen eredményre fogok jutni.
De azt, hogy az Univerzum öntudatlan lenne, az elég banális állítás.

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.25. 21:54:00

kicsit javítok:

"...s ezért én fényből IS vagyok, ami tovarezeg..."

Zsolt 2008.06.25. 23:14:37

"De azt, hogy az Univerzum öntudatlan lenne, az elég banális állítás. "

Pedig van, aki ebben hisz, és a hit sosem banális :)

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.25. 23:36:17

Bár az öntudatlanság és az "öntudatlan tudatosság" nagyon érdekes téma, úgy érzem, ha ebbe belemennék, csak önmagamat akarnám igazolni, és lehet hogy ez nem lenne jó.

És tényleg, a hit sosem banális... Hát igen, megint tanultam valamit.

Squall 2008.06.26. 09:17:23

Senki sem mondta, hogy az univerzum öntudtallan lenne. Egyedül csak azt nem tudja, hogy adott pillanatban hol van egy kvantumos objektum.

Zsolt 2008.06.26. 12:50:58

Hát én nem hiszek abban, hogy az Univerzumnak lenne tudata, mert ez intelligenciát feltételezne...

Rihárdó · http://rihardo.uw.hu 2008.06.26. 21:58:05

Most bocs az analógiáért, de Isten is azt kérdezi Ádámtól, hogy "Ádám, hol vagy?".
De nem azért kérdezi, mert a Mindenható nem lát el mindenhova (vagy nincs mindenhol ott), ez elég abszurd feltételezés, hogy az Istent ki lehet játszani, mert ez a kérdés Ádámról szól.
Hol vagy Te a Te világodban? Ez a kérdés!

Szerintem ugyanez van e témában is, a kvantumos objektum nem tudja hogy ő hol van, de az Univerzum biztos tudja, hiszen belőle van.
Az, hogy a tudományos megállapítások esetleg ide jutottak, az teljesen érthető.

Squall 2008.06.27. 09:27:51

Elég furcsa egy biblia (kitalált) történetet szembeállítani egy általánosan elfogadott, tudományosan bizonyított ténnyel.

Rihárdó · http://rihardo.uw.hu 2008.06.27. 17:50:18

Furcsa, de úgy hogy további vizsgálatra késztet, vagy csak úgy furcsa, hogy hülyeség.

Szerintem vizsgálódni lehet, mert a végeredmény valahol meg kell, hogy legyen. A vizsgálódás indítékai fontosak?

midiklan 2009.08.30. 13:49:34

Mar bocsanat, de mirol beszeltek? A egyetlen 'kvantumbizonytalanság' letezik a kvantumfizikaban, es az a Heisenberg hatarozatlansag. Ennek pedig egyszeru az oka, a hullamcsomagok ilyenek.
Fel kell rajzolni szinusz hullamokat, es osszeadni oket. Ezt tehetem ugy, hogy az elso szinusz utan kicsit novelem a hullam frekvenciajat. Az osszeadott hullamok egy hullamcsomagot fognak kirajzolni, ami terben es idoben veges. Meg akkor is, ha en a teljes teret telefirkalom szinuszhullamokkal.
Minel nagyobb a frekvencia kulombseg a ket hatarfrekvencia kozt, annal keskenyebb lesz a hullamcsomag. Tehat a frekvencia kulombseget es a hullamcsomag dx szelesseget osszeszorozva kozel egy allando erteket kapok.
Ez maga a Heisenber hatarozatlansag, mivel a reszecskek mindig hullamokkal irhatoak le. Tehat a hatarozatlansag a hullamok tulajdonsaga, igy a termeszete is.
De nem ugy, ahogy azt az isemeretterjeszto zagyvalekokban leirtak.
Amikor az atom koruli elektron 'atugrik' az egyik energia allapotabol a masikba, akkor is egy ilyen hullamcsomag keletkezik, ez a foton. A ket hatarenergia ket hatarfrekvencianak felel meg, mivel az energia aranyos a frekvenciavan, E=hv keplet alapjan.
Tehat a kisugarzott foton energiaja azert a ket atomi palya energiainak a kulombsege, mert az egy hullamcsomag.
A hullamcsomag kialakulasahoz mindig a ket hatarfrekvencia kozt levo osszer hullam egyideju jelenletere szukseg van.
Ezt azt jelenti, hogy az elektron nem 'atugrik' az egyik atomi palyarol a masikra, hanem a ket energiaallapot kozt minden energian kelt hullamokat, minden energian mozog.
Mi kiserletileg csak az ebbol kialakulo hullamcsomagot tudjuk megmerni. De a hullamcsomag fizikajat ismerve egyertelmu, mi tortenik valojaban az atomban.
Az 'ugralo' elektron egy egyszerusitett kep, ahogy a teljes kvantummechanika is az.
Bazisallapotokat veszunk fel, ami megfeleltetheto a kiserlet egy-egy kimenetelenek. Megforgatjuk a komplex hullamfuggvenyt, ami egy forgo vektor, es ahol az ido fuggvenyeben megall, az lesz a kiserlet eredmenye.
Ha ket bazisallapot kozt all meg, akkor valamennyi szazalekban valoszinu az egyik bazisallapot megjelenese a kisereletben es valamilyen valoszinuseggel a masik allapot is megjelenhet mereskor.
süti beállítások módosítása