A töltőtoll 1884-es megjelenése előtt vagy ezer évig kihegyezett madártollal írtak világszerte. Aztán az 1930-as években Bíró László újságíró feltalálta a golyóstollat. Bíró a második világháború kitörése után elmenekült Magyarországról, s Argentínában telepedett le. Vegyész bátyja, György segítségével tökéletesítette a tollat, s a háború idején Buenos Airesben megkezdte gyártását és árusítását. 1944-ben eladta találmányát egyik támogatójának, aki Biro-toll néven nagy mennyiséget szállított belőle a szövetséges légierőnek, mivel nagy magasságban, kis nyomáson is lehetett vele írni. A világ nagy részén még ma is birónak nevezik a golyóstollat.
És akkor most nézzük, hogyan is készülnek a golyóstollak. A golyóstoll „lelke” a nagy pontossággal csiszolt fémgolyó, ez viszi át a gyorsan száradó, olajalapú tintát a papírra. A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül, átmérője kb
A kész golyókat acél- vagy sárgaréz foglalatba helyezik, amelyben minden irányban szabadon mozoghatnak, majd a foglalat csúcsát behajlítják, hogy a golyó ne essen ki. A tinta a betétből egy keskeny csövön keresztül jut el a golyó foglalatához. A betét vége szabadon kell hogy maradjon, vagy legalábbis egy kis lyuknak kell rajta lennie, máskülönben a tinta csökkenése nyomáskülönbséget idézne elő benne, s ez meggátolná, hogy a tinta a golyóhoz jusson. A golyó foglalatába vájt parányi barázdák biztosítják, hogy a tinta egyenletesen kerüljön a golyóra, így amikor a tollat végighúzzák a papíron, a golyó simán forog és folyamatos vonalat húz. A francia Bic cég golyóstollaiból naponta csaknem 14 millió darabot adnak el a világon. Egy finom hegyű tollal több mint
