A rozsdamentes acélt Harry Brearley bri kohómérnök véletlenül fedezte fel 1913-ban. Brearley ágyúcsőgyártásra alkalmas acélötvözetekkel kísérletezett. Néhány hónappal később feltűnt neki, hogy míg a nem megfelelőnek ítélt anyagminták többsége megrozsdásodott, a 14% krómot tartalmazó ötvözet ép maradt. Ez a felfedezés vezetett el a rozsdamentes acél kifejlesztéséhez.
A közönséges acél azért rozsdásodik, mert a levegő oxigénjével érintkezve morzsálódó, vöröses színű vas-oxiddá alakul át. Más fémek –például az alumínium, a nikkel és a króm- hasonlóképpen viselkednek, ám az ezeknek a felületén képződő fém-oxidok áthatolhatatlan réteget alkotnak, s így az oxigén nem jut el a mélyebben fekvő rétegekig. Brearley acélötvözetében a króm ilyen réteget alkotott, s ez megóvta a fémet a további oxidációtól.
Napjainkban már sokféle rozsdamentes acélt gyártanak. Az egyik elgismertebb ötvözet 18% krómot és 8% nikkelt tartalmaz –ezért 18:8 néven is ismert-, ezekből készülnek például a rozsdamentes mosogatók. A rozsdamentes kések 13% krómmal ötvözött acélból készülnek. Még korrózióállóbb ötvözet állítható elő egy kevés molibdén hozzáadásával. Ez utóbbi ötvözetet épületek burkolásához használják.
A képen a saint louis-i "nyugat kapuja" nevezetű, rozsdamentes acélból készült ív áll. Lenyűgöző építmény. Mögötte figyel a Rams-stadion.