Az ősrobbanás után mintegy 100 másodperccel a hőmérséklet egymillió fokra esik, ami a legmelegebb csillagok belsejének felel meg. A protonok és neutronok energiája itt már nem elegendő az erős nukleáris kölcsönhatás vonzásának leküzdéséhez, ezért megkezdődik a deutérium (nehéz hidrogén) atommagjainak képződése, amelyek egy protonból és egy neutronból állnak. Ezt követően a deutérium magok további protonokkal és neutronokkal kapcsolónak, és héliummagokat hoznak létre, melyek két protonból és két neutronból épülnek fel. Kisebb mennyiségben létrejöhet két nehezebb elem, a lítium és a berillium magja is. Ki lehet számítani, hogy a „forró ősrobbanás”- modellben a protonok és neutronok negyede alakul át héliummaggá, emellett némi nehézhidrogén és egyéb elem keletkezik. A megmaradó neutronok protonná bomlanak, ezek a közönséges hidrogén atommagjai. Így eljutottunk az első, a periódusos rendszerben szereplő elem, a hidrogén atommagjának keletkezéséig.
