Az elektron és más elemi részecskék körülbelül százezred angströmny átmérőjétől a távoli óriás galaxishalmazok átmérőjéig mindenféle méretre találhatunk példákat a bennünket körbevevő világban. Az ebmer feje körülbelül középtájon van egy atom és a Nap, illetve az atommag és a Naprendszer átmérője között (logaritmikus sklálán mérve, ahol - ellentétben a lineáris skálával, a skálaosztás ugyanazon szám egymás utáni hozzáadásával jön létre- az egyenlő távolságok azonos számmal való szorzást jelentenek). Hasonlóan szélsőséges nagyságúak azok az időtartamok, melyek a mikrokozmosz és a makrokozmosz eseményinek leírásánál használatosak. Az emberiség történelmét tárgyalva rendszerint évezredekről beszélünk, a geológiai korokat százmillió években mérjük, a világegyetem korát tízmilliárd évre becsüljük. A hallható hang rezgésideje (két, egymást követő rezgés között eltelt idő) 10-2 - 10-4 másodperc. A H-atomban a mag körül keringő elektron kb 10-16 másodperc alatt futja be egyszer a pályáját, az atommagot alkotó részecskék periódusideje pedig mindössze 10-22 másodperc. Vegyük hát észre, hogy két szívdobbanás között eltelt idő kb középen van a csillagrendszerünk életkora és az elektron atommag körüli keringésideje között. Mindebből úgy tűnik, hogy az ember (logaritmikus léptékben) valahol középhelyen van a makrokozmosz és a mikrokozmosz között, és egyforma mértékben képes kitekinteni a csillagok magassága vagy betekinteni az atomok mélységei közé.