Squall

Az alábbi bejegyzés többségében nem saját kútfőből származik, hanem Leon Ledermanntól kölcsönöztem, de annyira elmés módon közelíti meg korunk részecskefizikájának problémamegoldási menetét, hogy mindenképp meg szerettem volna emlékezni róla néhány sorban. Itt jegyezném…

Az elektron és más elemi részecskék körülbelül százezred angströmny átmérőjétől a távoli óriás galaxishalmazok átmérőjéig mindenféle méretre találhatunk példákat a bennünket körbevevő világban. Az ebmer feje körülbelül középtájon van egy atom és a Nap, illetve az…

Evezzünk most egy kicsit a fizika matematikai oldalára, és fejtsünk meg egy sokak számára megoldhatatlan rejtélyt, a végtelen értékek eltűntetésének lehetőségét. A számítások során fellépő végtelen mennyiségek már régóta bosszantják a fizikusokat. E végtelen mennyiségek…

A gyenge kölcsönhatás nem annyira összetartja, mint inkább széttöri a dolgokat. Főként a neutronokra hat, s protonná változtatja őket. Ezt a folyamatot béta-bomlásnak nevezzük: eredményeképpen a neutron egy elektront és egy neutrínót (egészen pontosan antineutrínót) sugároz…

Már csak az a kérdés vár megválaszolásra, hogy miért (és hogyan) rendeződnek a kvarkok kettős vagy hármas csoportokba? A válasz: egy eddig ismeretlen térkvantum (részecske) tartja össze őket. Ezeket a részecskéket a tudósok gluonoknak nevezték el (az angol „glue”…

A kvantumbizonytalanság (az előbb vázolt esetben) a protonok és neutronok energiájával kapcsolatos jelenség. Ahogy egy kvantumos objektum helye és impulzusa (sebessége) ugyanabban az időben nem határozható meg pontosan, az energiája sem adható meg teljes határozottsággal. Ez a…

Az előbbiekben vázolt helyzet teljesen megváltozik, ha az atommagot vizsgáljuk. A protonokat és neutronokat az erős nukleáris kölcsönhatás, a magerő tartja össze. Ez az erő teszi lehetővé, hogy nagy mennyiségű pozitív töltés tartózkodjon kis helyen, és az elektromos taszítás…

Az elektromágneses erőhatás nagy távolságban is érzékelhető. Ennek az az oka, hogy bár a fotonok szállítanak valamennyi energiát, egy foton létrehozásakor nem kell fedezni a tömegének megfelelő energiamennyiséget, mert az elektromágneses tér kvantumának (tehát a fotonnak)…

Amikor két elektron közel kerül egymáshoz, azonos (negatív) elektromos töltésük lévén, taszítják egymást. De hogyan működik a köztük ható erő? A kölcsönhatás a fotonok közvetítésével történik. A fotonok az elektromágneses erő közvetítő részecskéi, amelyek a két…

Az összes klasszikus jelenség, amely az elektromossággal és mágnesességgel kapcsolatos, leírható a Maxwell- egyenletekkel. Ezek az egyenletek többek között azt is megmagyarázzák, hogyan terjednek az elektromágneses hullámok. Képzeljünk el egy elektromos hullámot, amelyet egy…

A rendre nehezebb elemeknél megfigyelhető, hogy több neutront tartalmaznak, mint protont. A neutronokra szükség van ahhoz, hogy a növekvő mennyiségű pozitív töltés együtt maradhasson. A vas 56-os izotópja például 26 protont és 30 neutront tartalmaz, amíg az uránium 238-as…

A szén leggyakoribb, 12-es izotópja hat neutront és hat protont tartalmaz, amely körül hat elektron kering. A szimmetriának köszönhetően, s miután a szénnel könnyebb dolgozni, mint a hidrogénnel, a relatív atomsúlyokat a mai fizikában úgy határozzák meg, hogy a szén 12-es…

Az elemek kémiai tulajdonságai szinte teljesen az elem atomjaihoz tartozó elektronok számától függ. Ez éppen ugyanannyi, mint ahány proton található az atom magjában. Egy elem atomsúlyát azonban a magban lévő protonok és neutronok együttes száma határozza meg, így a…

Először John Tyndall foglalkozott a problémával az 1860-as években, de Albert Einstein adta meg a végső magyarázatot. Tyndall rájött, hogy a jelenségnek egyszerű az oka: a kék fény könnyebben szóródik az égbolton, mint a vörös. A Napból érkező fénysugarak a szivárvány…

Három Newton-törvény van, és ezek mai ésszel maguktól értetődőnek tűnek, mégis, az egész modern fizika alapját képezik. Az első törvény kimondja, hogy bármely test áll, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, amíg nem hat rá semmilyen erő. Ha jobban belegondolunk, ez…

Következő bejegyzésemben egy hatásos példát mutatok arra, hogyan lehet a fizikai törvényeket más helyzetben alkalmazni, mint amelyben eredetileg felfedezték őket. Egy olyan fizikai törvény, mint Newton gravitációs törvénye, univerzális igazság. Newton felfedezte, hogy az univerzum…

Ugyanannyi térfogatú gáz ugyanakkora hőmérsékleten és nyomáson egyforma számú molekulát tartalmaz. Teljesen mindegy, milyen gáz van egy dobozban, azonos feltételek mellett (nyomás, hőmérséklet, térfogat) ugyanannyi részecskének kell a gázban repkednie. Ezt a modellt a…

Richard Feynmann a 20. század egyik legnagyobb fizikusa egy 1964-ben megtartott előadásán a következőképp foglalta össze a tudományos módszer lényegét (miközben hangsúlyozta, hogy a „törvény” kifejezés itt modellnek felel meg): „Általában a következő…

Milyen hatással lenne az emberekre egy lebegő szappandarab látványa? Alighanem sokan bűvészmutatványra gyanakodnának. Majdnem ösztönösen tudjuk, hogy a szilárd anyagok sűrűsége nagyobb, mint a gázoké. Azonban a kémikusok nem régen aerogélnek nevezett, a levegőnél is könnyebb…

Laplace föltételezése szerint léteznie kell olyan törvények együttesének, amelyek előre megadják a Világegyetem további fejlődésének menetét, ha állapota valamely időpontban ismert. Laplace-nek a tudományos determinizmusba vetett reményei azonban nem válhattak valóra,…

A GUT forradalmasítaná a hétköznapi ember elképelését a Világegyetemet kormányzó törvényekről. Newton idejében egy iskolázott személy számára elképzelhető volt, hogy legalább körvonalaiban áttekintést szerezzen az emberi tudás egészéről. A tudomány fejlődésének…

Az előbbi bejegyzésben említett Planck- energia kapcsán eszembe jutott Max Planck többi munkássága, ezért –gondoltam- nem árthat, ha az eddigiektől eltérően egy kicsit a fogalmak mögé nézünk, és más szemszögből tekintünk a jeles kutató nevét viselő fizikai…

Ahogy most is, számtalanszor elgondolkodtam rajta, miből is áll a kezemben szorongatott sörösüveg vagy gumicukor külső rétegei által elrejtett, önnön valósága. Mert ugye nem képzelhetjük, hogy a sör sörmolekulákból, míg a gumicukor gumicukor-molekulákbó épül fel, bár…

Átfutottam a könyvespolcomon sorakozó keménykötésűek listáját, és úgy gondoltam, teszek egy rövid ajánlót, amit azoknak érdemes elolvasniuk, akik eddig is figyelemmel követék a bejegyzéseimet, és akik némi fogékonyságot mutatnak a fizika-csillagászat irányában. A…

A korábbi bejegyzések alapján arra is következtethetnénk, hogy az állítólagos képzetes idő az igazi, amit pedig valósnak hívunk, az csupán képzeletünk kitalációja. A valós időben a Világegyetemnek szingularitásoknál van kezdete és vége, ezek a pontok a téridő határát…