Friss topikok

  • mente: @Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbi... (2015.04.08. 22:04) Inverz négyzetes szabály
  • Squall: Igen, elírás történt, és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Javítva. (2011.05.09. 16:47) A fény útja
  • hoffmann: Számomra furcsa, hogy a gravitációval kapcsolatban valakinek ezek jutnak először az eszébe. Elmond... (2011.04.13. 22:30) Gravitáció
  • willem: Szia Squall! Nagyon érdekesek az írásaid, most olvasgatom őket, szerencsére meg is értettem eddig ... (2010.09.08. 17:51) Az elektromágneses kölcsönhatások természete
  • Dercsár: Ez tényleg jól szemlélteti a kvantumfizikusok helyzetét - a példában ők a Twilóiak. Azonban úgy vo... (2010.05.13. 23:53) A láthatatlan futball-labda

Fizika

Filozófia

92, a végső határ

Squall 2008.03.29. 22:30

A rendre nehezebb elemeknél megfigyelhető, hogy több neutront tartalmaznak, mint protont. A neutronokra szükség van ahhoz, hogy a növekvő mennyiségű pozitív töltés együtt maradhasson. A vas 56-os izotópja például 26 protont és 30 neutront tartalmaz, amíg az uránium 238-as izotópja 92 protont és nem kevesebb mint 146 neutront. Az urán esetében az atommag azonban már olyannyira nagy, hogy a magerő alig tudja összetartani az atommagot, még a sok neutron segítségével is. Minden nukleon csak azt a vonzóerőt érzi, amelyet a szomszédjai fejtenek ki rá – de egy protonra a magban található összes, 91 másik proton elektromos taszítóereje hat. Ez az oka annak, hogy nem létezik a természetben stabil, 92 egységnyi atomsúlynál nehezebb elem. A fizikusoknak sikerült a részecskegyorsítókban nehezebb elemeket is előállítani, de ezek annyira instabilak, hogy rövid időn belül elbomlanak.

Címkék: fizika

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://squall.blog.hu/api/trackback/id/tr45402627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fruschka · http://kaleid.blog.hu/ 2008.03.29. 22:44:19

most lehet, hogy hülyeséget kérdezek - de akkor ezek szerint egy atom stabilitása, és hogy mennyire radioaktív, végső soron a súlyával függ össze?

Squall 2008.03.29. 23:02:16

Nem kérdezel hülyeséget:) Végső soron igaz, amit írsz, de nem csak ezen múlik az atom stabilitása. Vannak, csak laboratóriumban előállítható könnyebb, mégis instabil elemek is, de ezeket most ne keverjük ide, lévén nem sok közük van az atommagot összetartó erők témaköréhez.

A radioaktivitástól pedig ezúttal vonatkoztassunk el, nem könnyű téma, majd arról is írok fogok, de szintén nem kapcsolódik szorosan a témához:)

Anno írtam bejegyzést a csillagok haláláról. Ott szó volt róla, hogy a csillagok életük utolsó szakaszában sorra nehezebb anyagokra bomlanak, ahogy nő az instabilitásuk...

fruschka · http://kaleid.blog.hu/ 2008.03.30. 22:21:24

Érdekes... de akkor pontosan mitől függ egy atom stabilitása?

Squall 2008.03.31. 11:08:27

A nukleonok száma nagyban befolyásolja az atom stabilitását, de nem ez az egyetlen tényező. Figyelembe kell venni, hogy mekkora energiával rendelkezik a tér, ahol az atomot vizsgáljuk. Kellően nagy energia esetén szinte az összes elem atommagja instabillá válik (pl az ősrobbanáskor vagy részecskegyorsítókban).

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.21. 09:31:01

Ez a határ összefüggésben van a "kritikus tömeg"-gel?

Squall 2008.06.21. 09:45:26

Igen, van. Az urán ezen sajátosságát használják ki az atombombák használatakor (ezért osztják több részre az atombomba belsejében lévő uránt, majd a robbanást megelőzően összepréselik a részeket). Ha jól emlékszem, akkor a bombákban a 235-ös uránizotópot használják, a szállítás közbeni nagyobb stabilitás miatt.

Rihárdó · http://rihardo.blog.hu 2008.06.21. 10:18:27

Aham, tehát akkor ezért uránt használnak.
Ez az instabillá válás idézi elő a láncreakciót, gondolom, mármint a maghasadást.