Friss topikok

  • mente: @Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbi... (2015.04.08. 22:04) Inverz négyzetes szabály
  • Squall: Igen, elírás történt, és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Javítva. (2011.05.09. 16:47) A fény útja
  • hoffmann: Számomra furcsa, hogy a gravitációval kapcsolatban valakinek ezek jutnak először az eszébe. Elmond... (2011.04.13. 22:30) Gravitáció
  • willem: Szia Squall! Nagyon érdekesek az írásaid, most olvasgatom őket, szerencsére meg is értettem eddig ... (2010.09.08. 17:51) Az elektromágneses kölcsönhatások természete
  • Dercsár: Ez tényleg jól szemlélteti a kvantumfizikusok helyzetét - a példában ők a Twilóiak. Azonban úgy vo... (2010.05.13. 23:53) A láthatatlan futball-labda

Fizika

Filozófia

Newton három törvénye

Squall 2008.03.21. 12:32

Három Newton-törvény van, és ezek mai ésszel maguktól értetődőnek tűnek, mégis, az egész modern fizika alapját képezik. Az első törvény kimondja, hogy bármely test áll, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, amíg nem hat rá semmilyen erő. Ha jobban belegondolunk, ez nem egy mindennapjaink során tapasztalt jelenség, mert valahányszor a Földön egy testet mozgásba hozunk (például elrúgunk egy labdát), előbb-utóbb meg fog állni a súrlódás miatt. Newton érdeme az volt, hogy helyesen ítélte meg, hogyan viselkednek a dolgok, ha nem lép fel súrlódás (például egy szikla a világűrben vagy egy atom egy gázzal teli dobozban).

Newton második törvénye szerint, ha egy testre erő hat, akkor az felgyorsítja, s mindaddig, amíg az erőhatás érvényben van, a test gyorsulni fog (a gyorsulás azt jelenti, hogy a test sebessége, vagy mozgásának iránya, vagy mindkettő megváltozik; a Hold például gyorsulva mozog a Föld körül, mert bár keringési sebessége változatlan, a keringés következtében mozgásiránya állandóan más és más). A test gyorsulása a testre ható erő és a test tömegének hányadosával egyenlő (vagy megfordítva: az erő nagysága megegyezik a gyorsulás és a tömeg szorzatával). Ez a szabály egyezik a tapasztalatainkkal is: nagyobb tömegű testet nehezebben lehet mozgásba hozni.

Végül, Newton harmadik törvénye azt mondja ki, hogy ha egy objektum erőt fejt ki egy másikra, akkor ugyanekkora, ám ellentétes irányú erőhatás is fellép, amellyel a másik test hat az elsőre. Amikor elrúgunk egy labdát, az erő, amelyet a lábunk kifejt a labdára, elmozdítja a testet, de közben a test ellenkező irányú erővel hat a lábukra, amelyet mi is érzékelünk. Ahogy a Föld vonzza gravitációs erejével a Holdat, úgy vonzza a Hold is a Földet ellenkező irányú erővel. Ahelyett, hogy azt mondanánk, a Hold kering a Föld körül, azt kellene mondanunk, hogy mindkét égitest egy közös gravitációs középpont körül mozog – igaz a Föld jóval nagyobb tömegű a Holdnál, és ezért az egyensúlyi pont a Föld felszíne alatt található. Az akció és reakció egyenértékűsége szerint, amikor egy alma leesik a földre, valójában a Föld is elhanyagolhatóan kicsit „esik” az alma felé.

A fent leírtakhoz azonban hozzátartozik, hogy ezeket a törvényeket nem Newton találta ki; ő csak felfedezte őket. Az említett szabályok a Világegyetem törvényei, és azelőtt is működtek, mielőtt Newton észrevette volna őket, olyan tartományokban is, ahol eredetileg nem is vizsgálta a mechanikai jelenségeket.


Címkék: fizika

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://squall.blog.hu/api/trackback/id/tr57390734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása