Friss topikok

  • mente: @Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbi... (2015.04.08. 22:04) Inverz négyzetes szabály
  • Squall: Igen, elírás történt, és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Javítva. (2011.05.09. 16:47) A fény útja
  • hoffmann: Számomra furcsa, hogy a gravitációval kapcsolatban valakinek ezek jutnak először az eszébe. Elmond... (2011.04.13. 22:30) Gravitáció
  • willem: Szia Squall! Nagyon érdekesek az írásaid, most olvasgatom őket, szerencsére meg is értettem eddig ... (2010.09.08. 17:51) Az elektromágneses kölcsönhatások természete
  • Dercsár: Ez tényleg jól szemlélteti a kvantumfizikusok helyzetét - a példában ők a Twilóiak. Azonban úgy vo... (2010.05.13. 23:53) A láthatatlan futball-labda

Fizika

Filozófia

Inverz négyzetes szabály

Squall 2008.03.21. 12:11

Következő bejegyzésemben egy hatásos példát mutatok arra, hogyan lehet a fizikai törvényeket más helyzetben alkalmazni, mint amelyben eredetileg felfedezték őket. Egy olyan fizikai törvény, mint Newton gravitációs törvénye, univerzális igazság. Newton felfedezte, hogy az univerzum bármely két, tömeggel rendelkező objektuma erőt fejt ki egymásra. A két test között fellépő erő fordítottan arányos a távolságuk négyzetével: ez a híres „inverz négyzetes szabály”. Ahogy Newton rámutatott, törvénye segítségével meg lehet magyarázni, miért esik le az alma a fáról de azt is, miért kering a Hold a Föld körül. Mindkét jelenséget a Föld gravitációs hatása eredményezi. Habár a törvény egy abszolút, univerzális igazság, Newton maga sem tudta, mivel magarázza – nem volt modellje a gravitáció működésére. Valójában nem is próbálta megfejteni, miért is követi a gravitáció törvénye az inverz négyzetes szabályt. Einstein általános relativitás elmélete azonban olyan modellt állított a gravitáció működéséről, amelyből ez automatikusan következik. Ahelyett, hogy az általános relativitás elmélet megdöntötte volna Newton gravitációról alkotott elképzeléseit (ahogy sokan gondolják), Einstein megerősítette Newton elgondolásait, mert meg tudta magyarázni a gravitációs erőtörvényt.

 

A fent leírtakból következik, hogy bármely modellnek, ha meg akarja magyarázni a gravitáció jelenségét, meg kell jósolnia az inverz négyzetes erőtörvényt (ez azonban még nem jelenti, hogy egy ilyen elmélet végérvényesen igaz). Bármilyen új elmélettel és modellel állnak is elő a fizikusok, a bolygók Nap körüli kerinése nem változik meg és az alma sem fog visszahullni a fára.


Címkék: fizika

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://squall.blog.hu/api/trackback/id/tr38390708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fruschka · http://kaleid.blog.hu/ 2008.03.31. 10:23:02

Squall - kifejtenéd nekem egy kicsit bővebben, hogy a relativitáselmélet miért is erősíti meg Newton gravitációs törvényét? Köszi : )

Squall 2008.03.31. 11:00:47

Azért, mert az általános relativitáselmélet szinén előrejelzi az inverz négyzetes erőtörvényt, így megerősíti Newton feltevését, és ezzel együtt a megfigyelések is alátámasztják a két elmélet jóslatainak bekövetkeztét.

fruschka · http://kaleid.blog.hu/ 2008.03.31. 12:22:55

A relativitáselméletről nincs kedved írni? Valahogy nem teljes bennem a kép ezt illetően - és talán másokban sem : )..

Squall 2008.03.31. 12:51:08

Nem ezzel kell ám kezdeni a fizikakpzést:) Amúgy magam sem látom el teljes egészében (az, hogy fogalmam van valamiről, nem jelenti azt, hogy teljesen magamévá is tettem, mivel a mélyebb megértéshez szükség van a működését leíró matematikai képletekre is, és ezeket még nem sajátítottam el). Persze majd írhatok róla felszínesen, de szerintem még korai ezzel ismerkedni.

fruschka · http://kaleid.blog.hu/ 2008.03.31. 12:58:13

kár : )... Pedig az összes fizikai elmélet közül ez érdekel a legjobban... De lehet, hogy majd autodidakta módon elkezdem magam képezni...

Squall 2008.03.31. 13:06:53

Az a jó az autodidakta önképzésben, hogy arról olvasol, arról tanulsz, ami érdekel, és csak arról. Nekem megfelel az, ahogy csinálom, idevágó könyveket olvasok, aztán egy részük megmarad bennem. A fontosabb dolgokat kiírom, így bármikor vissza tudok keresni, ha egy témáról nem jut eszembe valami. Azért is jó a könyves módszer, mert így több kutató gyakran eltérő nézeteit is fel tudjuk "fedezni", és ezáltal egy saját képünk alakulhat ki egy adott témáról.

midiklan 2009.08.30. 14:11:52

A relativitas lenyege, hogy a mozgo koordinata rendszerben minden viszonyitasi pont mozog. Emiatt ott a tavolsagok teljesen masnak adodnak, mint az allo megfigyelo altal mert tavolsagok.
Peldaul ha egy mozgo vonat kocsijaban kozeprol elore es hatra fenyjeleket kuldonk, az szerintunk egyforma tavolsagot tesz meg elore es hatra is, hiszen mi nem tudjuk hogy mozgunk, es a kocsi eleje es a vege is ugyan olyan tavol van tolunk. De az allomasrol szemleleodve latszik, hogy a hatra kuldott fenyjelnek kisebb tavolsagot kell megtennie, mivel a kocsi vege a fenyjel haladasa kozben elmozdul.
Ha tukroket rakunk a vonat vegeibe, akkor azokrol a visszevert jelek egyszerre fognak visszaerkezni a kocsi kozepere. A kocsiban utazo azt a kovetkeztetest fogja levonni, hogy a ket fenyjel egyszerre erte el a ket tukrot, hiszen ha oda detektorokat tesz, amik felgyujtanak egy piros lampat, vagy elektromos impulzust kuldenek kozepre, azokrol a jel szinten egyszerre fog visszaerkezni kozepre.
Pedig az allomasrol tisztan latszik, hogy teved. A hatra kuldott jel hamarabb eri el a kocsi veget, mint ami elore fele halad. A kocsi vege belefut a fenyjelbe, annak kisebb tavolsagot kell megtennie. A kocsi eleje fele halado jel elol viszont elfut a vonat kocsijanak az eleje.
A visszavert jeleknel ez pont forditva tortenik, igy kiegyenlitodik a futasido, es a jelek egyszerre ernek vissza a forrashoz.
Ez az egyidejuseg relativitasa.
Nem kell ehhez konyvet irni, csak egy hozzaszolast egy blogban.

midiklan 2009.08.30. 14:16:05

Innen mar csak egy lepes, hogy miert meri mindenki ugyanakkoranak a feny terjedesi sebesseget. Az allomas koordinata rendszereben a vonat v sebesseggel mozog. Az allomas szerint a vonathoz kepest a ket fenyjel c+v es c-v sebesseggel halad.
A vonat szerint a kocsi vege es az eleje is ugyanakkora tavolsagra van tole, es a fenyjelek ugyanakkor erik el mindket tukrot. Ebbol levonja a sajat igazat, hogy mindket iranyban ugyanolyan sebesseggel terjedt a feny.
Az igazsag (is) relativ.

midiklan 2009.08.30. 14:34:59

Mert ugye nyilvanvalo, hogy a vonat vegeiben elhelyezett meromuszerek 'egyszerre' fognak jelezni nekem vissza a kocsi kozepere. Ehhez hozza kell venni, hogy a vonat ket vege a kozepetol egyforma tavolsagra van,a vonaton utazo szerint. Ebbol automatikusan azt a hibas kovetkeztetest vonja le, hogy az idoben szetszort esemenyeknel is szamolhat ezzel a tavolsaggal. Pedig nem, mert ket esemeny kozt a koordinata rendszer elmozdul.
De a hibas kovetkeztetes miatt a mozgo vonaton utazo a kocsi vegeibe tett orakon egyforma idopontot fog beallitani abban a pillanatban, amikor a fenyjelek elerik azokat. Hiszen 'latni' es merni tudja az 'igazsagot', hogy a jelek egyszerre erik el azokat. Pedig ez csak akkor igaz, ha minden viszonyitasi pont mozog velem egyutt. Az allomas szerint a jelen nem egyszerre erik el a kocsi ket veget.

Amit leirtam, az a fenyjelekkel torteno oraszinkronizacio, ami a relativitas egyik meresi utasitasa.

mente 2015.04.08. 22:04:28

@Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbin: A természettudományokról mindenkinek, Akkord Kiadó, 2002, 22. oldal), akkor legalább tedd idézőjelbe és - megelőzendő a plágium vádakat - jelöld meg a forrást!
süti beállítások módosítása