A British Medical Journal nevű brit orvosi folyóirat nemrég megjelent számában összegyűjtötte a leginkább elterjedt tévhiteket, amelyeket több orvos is terjeszt, úgyhogy úgy látták: ideje rendbe tenni a dolgokat. Ezekből gyűjtöttem ki a számomra legérdekesebbeket.
Agyunk kapacitásának csak 10 százalékát használjuk
A – tévesen – Einsteinnek tulajdonított állítást lépten nyomon idézik a sajtóban, és sok tudományos-fantasztikus mű épül erre az elképzelésre. A kutatók azonban az MRI (mágneses magrezonanciás vizsgálat), a PET (pozitronemissziós tomográfia) és más képalkotó eljárásokkal egyetlen „alvó” területet sem találtak az agyban. Sőt, az egyes neuronokat vagy sejteket megvizsgálva sem fedeztek föl inaktív részeket. Az elképzelés valószínűleg az 1900-as évek elejéről származik, amikor sok önfejlesztéssel foglalkozó botcsinálta „szakember” próbálta meggyőzni az embereket, hogy mindenkinek bőven van még kihasználatlan agykapacitása.
Hajunk és körmünk még halálunk után is nő
A holttest bőre a halál után viszonylag gyorsan kiszárad, ezért a korábban vízzel teli szövetek összehúzódnak. A köröm sokkal szembetűnőbb – látszólag hosszabb – lesz, ahogy a bőr visszahúzódik. Ugyanez igaz a hajra is, amely ráadásul kicsit fel is mered, így még hosszabbnak tűnik.
A borotválkozástól gyorsabban nő és erősebb, sötétebb lesz a szőrzetünk
Egy 1928-as klinikai vizsgálatban összehasonlították a szőrnövekedést a borotvált és a nem borotvált foltokon. Semmilyen különbséget nem tapasztaltak. A tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a frissen borotvált szőr vége éles körvonalú, amikor kiserken. Később a vég elkopik, szétfoszlik és a valóságosnál vastagabbnak tűnik. A frissen növő szőrzet azért sötétebb, mert még nem fakította ki a napfény.
Rontja a látásunkat, ha rossz fényviszonyok között olvasunk
A kutatók semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy a félhomályban való olvasás tartósan károsítaná a szemet. Az igaz, hogy kifáraszthatja a szemet és átmenetileg csökkentheti a látásélességet, de pihenés után ez elmúlik.