Az előző postokban tárgyalt hullám-részecske kettősség segítségével a Világegyetemben mindent leírhatunk, mint részecskét, még a fényt és a gravitációt is (erről majd később). Ezeknek a részecskéknek vagy egy spinnek nevezett tulajdonságuk. A spin azt árulja el, hogy milyennek látszódik a részecske más-más irányból. Egy nulla spinű részecske pontszerű: mindenhonnan egyformának látszik. Ha egy részecske spinje 1, akkor máshonnan nézve másmilyennek látszik (mint a nyílvesző). Forgatás közben csak akkor látjuk ugyanolyannak, mint kiinduláskor, ha már teljes körben (360 fok) elforgattuk. A 2 spinű részecskét 180 fokkal kell elforgatni, hogy ugyanolyannal látsszon, mint a forgatás előtt (kétfejű nyíl). A magasabb spinű részecskék ennek megfelelően még kisebb elforgatás után látszanak olyannak, int kiinduláskor. Mindebben az érdekes, hogy vannak olyan részecskék is, amelyek nem látszanak ugyanolyannak, ha egyszer körbeforgatjuk őket: ehhez két egész fordulatot kell elvégezni (1/2 spin).
