Friss topikok

  • mente: @Squall: Csak egy jó tanács. Ha már szó szerint átveszel valamit egy könyvből (John és Mary Gribbi... (2015.04.08. 22:04) Inverz négyzetes szabály
  • Squall: Igen, elírás történt, és köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Javítva. (2011.05.09. 16:47) A fény útja
  • hoffmann: Számomra furcsa, hogy a gravitációval kapcsolatban valakinek ezek jutnak először az eszébe. Elmond... (2011.04.13. 22:30) Gravitáció
  • willem: Szia Squall! Nagyon érdekesek az írásaid, most olvasgatom őket, szerencsére meg is értettem eddig ... (2010.09.08. 17:51) Az elektromágneses kölcsönhatások természete
  • Dercsár: Ez tényleg jól szemlélteti a kvantumfizikusok helyzetét - a példában ők a Twilóiak. Azonban úgy vo... (2010.05.13. 23:53) A láthatatlan futball-labda

Fizika

Filozófia

Radar

Squall 2007.12.30. 19:31

Tehát a relativitás elméletnél tartottunk, most mártózzunk meg kicsit mélyebben a témában. Einstein elmélete forradalmasította a térről és az időről alkotott elképzeléseinket. Newton szerint ha különböző megfigyelők egy fényimpulzus nyomát követnék egyik pontból a másikba, egyetértenének az út időtartamát illetően (mivel az idő abszolút), de nem feltétlenül a fény útjának hosszát illetően (a tér nem abszolút).

Most olyan ponthoz érkeztünk, ahol szükséges némi matekot bevezetni, mivel a fizikát legegyszerűbben a matematika nyelvén keresztül értetjük meg. Tehát a fény sebességét megkapjuk, ha az út hosszát elosztjuk a megtételéhez szükséges idővel. N állítása értelmében különböző megfigyelők különböző fénysebességet mérnének.

A relativitás elmélet azonban nem teszi lehetővé a mérések végeredményében megmutatkozó eltérést a fény sebességére vonatkozóan. A befutott út hosszát eltérőnek észlelhették, ezért az időtartamot is különböző hosszúságúnak mérhetik.

Az út megtételéhez szükséges időt megkapjuk, ha a fénysebesség reciprokát (1 per fénysebesség) szorozzuk a megtett út hosszával. Mivel a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos kell, hogy legyen, a megtett út hosszában már nem biztos, hogy minden megfigyelő egyetértene. És ezzel Einstein az abszolút tér fogalmán kívül az abszolút idő fogalmát is elvetette.

Ennek a megfigyelésnek számos gyakorlati haszna van. Az egyik ilyen a radar, amely szerkezet fényimpulzust vagy rádióhullámot bocsát ki magából. Működése roppant egyszerű. A fényimpulzus visszaverődik, a megfigyelő pedig méri az eltelt időt. Az esemény időpontjaként az impulzus kiküldése és a visszhang vétele között eltelt idő felét fogadjuk el. A távolság az oda-vissza út időtartamának a fele, szorozva a fény sebességével (a rádióhullámok is fénysebességgel terjednek, de erről majd később). Ezt a módszert alkalmazzák távolságmérésre, mert pontosabban tudunk időt mérni, mint távolságot.

Immár tudjuk a radar működésének elvét, illetve betekintést nyertünk a relativitás elmélet mélyebb bugyraiba (nem beszélhetünk abszolút, azaz mindenki számára állandó, egyetemes térről és időről). Szokjuk a gondolatot, hogy szabad utat kell adnunk képzeletünknek, ha meg akarjuk érteni a fizika komolyabb összefüggéseit. Nem szabad dogmatikus elvekhez ragaszkodni, lévén a fizikai törvények csak addig állják meg a helyüket, amíg egyetlen mérés romba nem dönti őket.
Nem kizárt, hogy néhány tíz év múlva már úgy tekintenek a relativitás elméletre, mint ahogy ma tekintünk Newton gravitációs erőt leíró törvényeire: apró, földi vonatkozásokban igaznak tűnnek ugyan, de az univerzum nagyobb léptékű távlataiban már mérhetőek a két elmélet közötti eltérések.

Pontosan ehhez kapcsolódik a relativitás elméletet alátámasztó első bizonyíték: a Merkúr kering a legközelebb a naphoz, ezért a legerősebb gravitációs hatás is őt éri. Pályája meglehetősen elnyújtott. Az általános relativitás elmélet azt jósolta, hogy az ellipszis hossztengelye tízezer évenként körülbelül egy fokkal elfordul. Ezt az elfordulást már 1915 környékén sikerült is megmérni. Az Einstein által megjósolt bolygópályák csaknem teljesen egybeesnek a Newton gravitációs elméletéből számítottakkal. A közelmúltban radar segítségével megmérték a többi bolygó pályájának még csekélyebb eltéréseit is a newtoni jóslatoktól, és teljesen megegyeznek az általános relativitás elmélet előrejelzéseivel.

Címkék: fizika

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://squall.blog.hu/api/trackback/id/tr13279356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.