Ez volt az első cikkem a gimnazista suliújságban, úgyhogy különösen kedves maradt számomra mind a mai napig. Néhány dolgot kivettem a megjelent változatból, de igyekeztem úgy szerkeszteni, hogy eme kurtított forma is könnyen értelmezhető, egységes legyen.
Az első és legfontosabb dolog szerintem az, hogy ltisztázzuk, mi is az a "fantasy", mivel manapság nagyon könnyen dobálóznak ezzel a fogalommal, és ráaggatják minden olyan könyvre a boltok polcain, amelyekben orkok, tündék és emberek kaszabolják egymást egy fiktív világban. Fontos szerepet játszik ezekben a könyvekben a mágia, de erről még később beszélek...
Először is az elején szükséges lefektetnünk 2, általánosan helyesnek tűnő megállapítást:
-kalandregény: Olyan regény, amelyben a szereplők cselekedeteit az azok következményeivel összekötő elvek ("a társadalmi törvények") fiktívek, azaz nem egyeznek a valóságban érvényesülő elvekkel.
-fantasy regény: Olyan regény, amelyben a világ egyes eseményeit az azok következményeivel összekötő elvek ("a természeti elvek") fiktívek, azaz nem egyeznek meg a valóságban érvényesülő elvekkel.
Innen elindulva számos következtetést vonhatunk le:
Mi van azokkal a regényekkel, amiknél a "Társadalmi törvények" és a "természeti törvények" is egyeznek a "valósággal"? Szerintem ettől még valami bőven lehet kalandregény is, fantasy regény is.
Ehhez hozzájön az is, hogy kik vagyunk mi, hogy eldöntsük mi a valóságos "természeti törvény" vagy "társadalmi törvény".
Egy valamit azonban mindenképpen be kell látnunk: mégpedig azt, hogy minden irodalom fikció (még a történelmi művek is). Nagyon naivnak kell lennünk ahhoz, hogy azt higgyük, hogy a történelmi regény az "erről a világról" szól. Az irodalmi szöveg világa fiktív, és ez tény. Ha azonban mégis úgy gondoljuk, hogy egyes esetekben nem, akkor kemény értelmezési hibákat vétünk. a szöveg egészen más módon létezik, mint a világ, és máshogyan is értjük.
Viszont ha a dolog szubjektív kérdés, akkor semmiféle műfajelméleti alapja nem lehet. Az mondjuk hogy mi a regény vagy mi a szerelmesvers, nem szubjektív kategória, hanem műfaji és tematikai. Ezek szerint a fantasy egy olyan, amit az olvasó maga, szubjektív dönt el. Ha a fantasy szubjektív, nem lehet komoly és megbízható értelmezési kategória (nevezhetjük egy stílus- és eszköztárnak).
A fentieken kívül van még egy fontos dolog, amit meg kell említeni: A mágiát. Ugyebár gyakran hangoztatják, hogy a fantasy regényeknem mennyire fontos kritériuma a mágia. Szerintem Tolien műveiben nem szerepel mágia. Mert a mágia egy olyan valami, amit egy bizonyos "lény" megszerez, majd ezt felhasználva tud -mondjuk- csodákat tenni. (Gondoljunk csak például a Harry Potterrre) Az Ainuk hatalma nem szerzett, hanem a lényükből fakad. Ebben az esetbenszó sem lehet mágiáról. Tolkienben teológia van, nem mágia.
Így tehát kilyukadunk oda, hogy vagy Tolkien nem fantasy (és akkor nem lehet "műfajteremtő" pláne, hogy a fantasy nem "műfaj"), vagy azok a művek, amiket leggyakrabban annak neveznek.
És a végére zárszóként jónak látom letisztázni, hogy Tolkien abból a szempontból műfajteremtő, hogy a Gyűrűk Ura sikerét meglovagolva nőtte ki magát ez a fajta irodalom.
Ezenkívül nem Tolkien teremtette. A középkori legendákból indult, másrészt viszon amit ma fantasynak hívunk, az nem a Gyűrűk Urával, hanem a Dragonlance-el kezdődött.